Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy érdekes történelem tanóra

2013.03.07

 

Egy érdekes történelem tanóra

(honnan is jöttünk?) 

Szomolya történeleme bármilyen hihetetlen, de közel 20 millió évre nyúlik vissza, a földtörténeti miocén időszakára. Ez a kor meghatározta a mai egyedi talajviszonyokat, aminek a leghíresebb szomolyai gyümölcs a fekete csresznye is köszönheti létét. 

Egy különös utazás: 20 millió évvel ezelőtt rendkívül mozgalmas történések játszódotak le. A Föld kérge hihetelen mozgásban volt. A Bükk-hegység roppant mészkő szirtjei akkor emelkedtek ki, és érték el magasságukat, és ez a mozgás a mai napig tart. Időszakosan meg is remeg a környékünkön a stabilnak hitt talaj. Utoljára 2013. januárban a közeli, Füzesabony-Mezőtárkány tengely vonalon volt rengés. A Bükk-hegység kiemelkedésével  a szirtek peremterületein kibuggyant a földköppeny magmás anyaga a felszínre. Megszilárdulva alakult ki a dacit-riolit ami kőzet jellemző a Bükklaja vidékére. A magmás-kovasavas forró anyag átitatta a talajt, eredményeként napjainkban Szomolyán, a talaj enyhén savanyú amit a gyümölcsök igen kedvelnek. Több direkttermő gyümölcsféleség telepedett meg,  amelyek feldolgozása, árusítása adta a letelepedő  emberek megélhetését. A direkttermő azt jelenti: a gyümölcsök nem nemesítéssel, oltással jötek létre, hanem természetes formában vannak jelen, Isten adta őket ajándékba az itt élőknek.

Különös képződmények: Szomolya határában sétálgatva, völgyek peremén furcsa sziklakúpokkal lehet találkozni. Ezek oldalába valakik, valamiért, valamikor  kőöbröket faragtak, nem is keveset. Ezek 40-50 cm magas, 20-30 cm széles, 20-30 cm mély bemélyedések. A kőöbrös sziklák nem csak Szomolyán, de a Bükklaja teljes területén jellemzőek. Kialakulásukra, funkciójukra egyértelmű magyarázat a mai napig nincs. Persze találgathatunk. A mi vidékünkön a szikllakúpok neve: Kaptárkövek.  Ősi méhészkedés folyt itt. A mai méhészek szerint aligha. Sziklaméhészet ugyan létezik, de legközelebb Kis-Ázsiában.   Az 1900-as évek elején folytak a területen ásatások, "mit ad isten", cseréptöredékek kerültek elő. 

Miért nagyon fontosak a Kaptárkövek? Mert első, legkorábbi bizonyítékai annak, hogy a Bükkalja emberekkel népesült be. Mikor? Valamikor a honfoglalást követően. A legvalószínűb következtetés, hogy a Kaptárkövek egy pogány áldozati szertarás emlékei. A kereszténység elterejedését követően, ezek az ősi "sacrális szertartások" még sokáig jelen lehettek a Bükklaján. A kőöbrökben áldozati állatok hamvai lehettek, cserépurnákban. 

Geológiai vonatkozásban sokkal egyszerűbb a helyzet a kaptárkövekel, ezek nem mások, mint tanuhegyek. Mivel ezeket a kovasav összetartotta, sokkal keményebbek voltak, mint puhább kőzetből álló meszes környezetük. A puha kőlekopott, a dacit eredeti magaságában megmaradt. Mit tanúsít? Az eredeti térszint magasságát a kőzetek rétegződését. 

 

 

 

p3306108.jpg

 

 

 

 

pc218269.jpg

     

A Kaptárkövek területe, természetvédelmi terület a Natura 2000 besorolású területek része. Szabadon látogathatók. A Bükki Nemzeti Park segítségével 2006. évben tanösvény létesült a kövek csoportjai előt. Szomolyán találhatók a legtömegesebben kaptárkövek 8 sziklacsoportban. A legszebb a Királyszéke fantázianevet viseli. 2012. évtől sacrális esti úrákat vezetünk a kövek mentén. Ekkor "led lámpákkal" megvilágítjuk a tanösvényt és a kövek fülkéit, különleges misztikus fénybe öltöztetve őket. Maradandó élmény.

A vezetett túrák iránt érdeklődni lehet a +36/30-215-3460, valamint a +36/30-339-8725 telefonszámon. 

A  kaptárkövek titokzatossága meghatározza a Bükkalja teljes területe misztériumát, ami szinte ellepi az egész tájat.   

Ide már a kezdetek kezdetén Magyarorzág, legszegényebb családjai költözködtek. Miért? Adottak voltak a természtadta kincsek.  A környezet bővelkedett gyümölcsökben, amit csk le kellet szedni, gazdag volt vizekben,  ami a Bükk szirtjeiről csobogott alá. Sok a vad, a vadon termő gomba. Olcsón jutottak lakóhelyhez. A kezdetek kezetén nem fennálló lakásokat, hanem a dacit sziklájába vájt tufában,  pincelkáskat építettek. Ezeket  szakirodalom, barlanglakásoknak nevezi, szrintem helytelenül, hiszen a barlang természetes képződmény,  pince emberkéz alkotta hajlék.  Így sokkal olcsóbb volt, nem kellett éptőanyag.

 

De lehet pincelkásban élni? Nos, lehet, bár tény, hogy aki itt egészségesen akar élni, annak igen szorgalmasan kellett dolgoznia. Szomolyán igazán komfortos, oztott terű pincelakások is voltak, szoba-konyha. 

 

A hajlékot évente kétszer-háromszor kívül- belül fertőtlenítő mésszel kenték át. A talapzat döngölt állati trágyával kever agyag volt. Ezt lyan keméyre lehetet döngölni, hogy akár festhető volt.  Egyes pincelakásoknak ámbitusa volt. Generációk nőttek fel itt. Szomolyán a legszegényebbek, még a 80-as években is pincelakásokban lakak.  Ők ékes bizonytékai voltak, hogy a szegénység nem jár feltétlenül egyet a kosszal.  Nagyon egyszerűen éltek. A konyhában a főzést, a sütést a "rakott masinával", tűzhellyel oldották meg.  Ez végül is egy kemence, csak az alapja  terméskővel volt felrakva. Ezzel fűtöttek, sőt a nyitott kémény nyílásban füstöltek is. 

 

Őseink, a természetadta lehetősgek miatt mezőgazdasággal foglalkoztak. Önellátó növénytermesztéssel, háztáji állattenyésztéssel. A mezőgazdaság a mai napig meghatározza életmódunkat. Sajnos a szűk völgyi fekvés, a törpe percellák az árutermelő mezőgazaságnak nem nagyon kedveztek.

 A természetadta feltételek, viszonrt nagyon kedvezőek.

Azt mondod Szomolya, azt mondom "szomolyai, rövidszárú, mézédes fekete cseresznye". Mi erről vagyunk a leghíresebbek.

 

viragzo-cseresznyefa.jpg

Mivel árutermelés nem igazán történhetett, így helyben megélhetést nem lehetett találni. Így a falu népére a summás életmód volt a legjellemzőbb. Kik azok a summások? Ők voltak Európa napszámosai. Bizony sokszor még külföldön is vállatak napszámot, mezőgazdasági bérmunkát, sokszor csak a falatért, a napi betevőért. Sokat hónapokig, évekig távol voltak, a vándor életmód miatt. Korábban a tatár és törökdúlás miatt Szomolya el-elnéptelenedett. Telt-múlt az idő. Elkövetkezett az 1932 év eszetnedeje. zavaros politikai idők voltak. Szomolyán viszont eljött a nyár. Ekkor vált a cseresznyénk európai termékké, hiszen politikai közvetítés eredményeként. jelen volt az olasz, osztrák, német piacon is. Gömbös Gyula, akkori miniszterelnök külpolitikája eredményeként az európai paicok nyitottak voltak irántunk. Ő ugyanis nem a frissen létrejött Szovjetúnióban, nem a Kis-antant országaiban, hanem a gazdaságilag erősödő, éppen fegyverkező Németországban, Olaszországban látta a gazdasági felemelkedés lehetőségét. Szomolyán lázas cseresznyetermelés kezdődött. A termelés reneszánszának idején, ha erre sétáltatok volna, a környező dombokon tavaszonta 15.000. db virágzó csersznyefában lehetett gyönyörködni. Lett tehát árutermelés. Sajnos a világon a politikánál forgandóbb dolog nincs. A világpiacot, a cseresznyeterelést, a temőhelyket elsöpörte a Világháború. Nem mintha Szomolya front területté vált volna. A termést viszont nem szedték le. A mi istenadta gyümölcsünknek nagyobb ellensége nincs, mint amikor nem foglalkoznak vele. 

Három évvel ezelőtt megpróbáltam megszámolni a még élő ősi fákat. 140 db-ot találtam. Egyik-másik félig kiszáradt, de még terem. 

És akkor, most nincs termelés? Dehogy nincs. Mivel a cseresznye "hungarikum" , a fiatal termelőket az Unió is támogatja. Szomolyán újra vannak cseresznye ültetvények. Sajnos csemete forgalmazásssal nem igazán foglakozik senki. Mostanában ezzel a kérdéssel kerestek fel a legtöbben. "Ez a cseresznye, viszont nem az a cseresznye"-szokták mondogatni az öregek. De micsoda idők voltak!    

 

 

dsc06075-m.jpg

 

p4196297-001.jpg 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.